Cikkek

Közösségi szolgálat (by: Mészáros Annamária)

Mindenszentek közeledtével  Celldömölki Berszenyi Dániel Gimnázium diákjainak egy csoportja lombseprűkkel, zsákokkal, műanyagkesztyűkkel felszerelkezve tisztította meg a temető környékét. Munkájukkal – azon túl, hogy segítettek – a jövő januártól már minden érettségiző számára kötelező közösségi szolgálatuk óraszámát gyarapították.

A 2011-es köznevelési törvény előírja, hogy 2016-tól érettségi vizsgáit csak az kezdheti meg, aki gimnáziumi tanulmányai ideje alatt 50 órányi igazolt közösségi szolgálatot teljesített. A diákok számos terület közül válszthatnak: többek között egészségügyi, szociális, oktatási, jótékonysági, ill. sport- és szabadidős feladatokat ellátó intézmények várják jelentkezésüket.

Celldömölkön is sok non-profit szervezet fogad gimnazistákat, és bár az önkéntesek a törvény szerint nem végezhetik az intézményben dolgozók munkáját, tennivaló ezen felül is akad bőven. 

Vargáné Kovács Marietta, a közösségi szolgálat gimnáziumi koordinátora elmondta, hogy a diákok közül többen dolgoznak a Mária Rádiónál, a Népjóléti Szolgálat intézményeiben – az idősek otthonában vagy az óvodákban – segítenek a Vöröskeresztnél, de vállalnak korrepetálást, foglalkoznak sajátos nevelési igényű gyerekekkel. A tanárnő hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a diákok lehetőleg több, különböző területen is kipróbálják 

magukat, sokrétű tapasztalatokat szerezve ezáltal.

A temető környékén dolgozó 11 diák (Pálmai Franciska Pálma, Egri Barbara Melissza, Sebestyén Fanni,  Kiniczky István, Vass Péter, Kőrösi Attila Richárd, Büki Martin Róbert, Miklós Egon, Sághegyi Erik, Őri Bálint és Zámbó Dorián) nem sajnálta munkával tölteni a 

délutánját, és nem jöttek zavarba a kérdéstől sem, hogy szerintük, mire jó ez az egész.

Legtöbben a segítés fontosságát emelték ki, s valóban ez minden önkéntes munka elsődleges tapasztalata: a puszta szó – segítség – gyakorlattá válik. De van, aki azt is érzi, hogy a közösségi szolgálat nem csak az “adásról” szól. Az sem elhanyagolható, amit a segítő kap – tudást másokról, önmagáról, az önzetlenség felszabadító erejéről. 

Az 50 óra nem csak cél, sokkal inkább eszköz egy olyan szemlélet kialakításához, amelyben az egymásra való odafigyelés, a mások iránt érzett felelősség és az anyagi érdekektől mentes segítségnyújtás szerves része a mindennapoknak.

A berzsenyis diákokat látva, a dolog működik. Többen közülük – messze túl az 50 órán – még mindig dolgoznak; számukra valószínűleg felnőttként is természetes lesz majd, hogy az élet, szolgálat.

Az iskolánkról szóló cikk az Új kemenesaljában is megjelent. Az újság elérhető a FaceBook-on is.